Dr. Éva Polák, kettős, olasz-magyar állampolgár lennék, hivatalosan, 1978. december 7-e óta.

1979. március 17-én vándoroltam ki a Magyar Népköztársaság konzuli útlevelével. 1979. július 20-a óta megszakítások nélkül hadakozom az olasz bíróságokkal, olasz és nemzetközi szintéren.

A firenzei Közgazdaságtudományi egyetemen szereztem doktori diplomát. Élethelyzetem miatt, szükségből fejlesztettem tovább az egyetemen szerzett olasz jogi ismereteimet, autodidakta módon.

Nagyon kemény diót kellett megtörni az olasz kormánynak a nemzetközi bíróságokon, ami csak felettébb korrupt intézkedéssel sikerült, melyet aztán a magyar hivatalok is lemajmoltak.

A magyar törvényeket a dualista kor óta tanulmányozom, szintén szükségből.

Nem köteleztem el magam politikai párttal, de mégis fontos politikai üggyé váltam, melybe az ügyvédek sem mernek belenyúlni. Ugyanazokat a történéseket élem át a magyar hivatalokkal is, mint az olaszokkal, olasz megrendelésre.

Gyakorlailag hontalan vagyok.                                                               Választott hazám, Olaszország kitagadott, szülőhazám, Magyarország megtagadott.                                                                                                 A Magyar Népköztársaság disszidensként írt ki a népességnyilvántartóból, mint hajadonként, személyigazolvánnyal ismeretlen országba távozó egyént. Ennek következtében, bűnözőként állítottak be és kitöröltek az iskolai nyilvántartásokból, eltűntették a munkahelyeimet, megváltoztatták a személyazonosságomat. 2014-ben újraírták az adataimat, de a valódi adataimmal nem rendelkeznek.

Más adatokkal tartanak nyilván Olaszországban és más adatokkal Magyarországon, Mindkét ország megtagadja, hogy egyeztessék az adataimat, hogy ne kelljen kártérítést fizetni az 50 évben elszenvedett anyagi és erkölcsi kárért.

Három személyi számom van Olaszországban és Magyarországon is. A katolikus hit szerint ez azt jelenti, hogy három különböző egyén vagyok, épp úgy, mint a Szentháromság:                                                                   az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen.

Nem érthetjük meg a jelenünket, ha nem ismerjük a múltunkat, a gyökereinket, nem tudjuk kik a felmenőink, akiknek a génjeiket hordozzuk magunkban.

Személyes okokból és jogilag megmagyarázhatatlan személyes ügyeimben kezdtem el kutatni, a különböző levéltárakban. A kutatásom eredményei jóval túlmutatnak a személyes ügyeimen. Az 1800-as évek vége felé vezethetőek vissza az apai ágon keletkezett bonyodalmak, a családom körül, melyek a fasiszta Horthy rendszerben tetőztek magas vallási és politikai államérdek miatt.

Az ”elírásnak” nevezett adatok önkényes megváltoztatása öröklődtek az egymást követő különböző rendszerekben, az államhatalom politikai hovatartozásától függetlenül.

A levéltárakban kitárultak előttem az 1900-as évek hivatalainak az ajtajai, átéltem az akkori szokásokat, élethelyzeteket a régi-régi iratok átolvasásával, mintha az akkori kor kisember lett volna jelen a döntésekkor.

Csak a visszaszámlási korszakomban találtam rá, hogy nem azt a vezetéknevet viselem, ami felmenőim anyakönyvi bejegyzései alapján megilletne. Hiába titkosította le a jogalkotó az anyakönyvek adattartalmát, állításaim alátámasztására megcáfolhatatlan bizonyítékokat találtam az egyéb hivatalok kutatható irataiban.

A mai ügyintézők össze-vissza kapkodnak, mert nincs jó válaszuk az egyszerű kérdéseimre, és miután nem tudják meghazudtolni a hivatalok iratait, egyszerűen figyelmenkívül hagyják, a felettesek által elrendelt, de erősen megkérdőjelezhető ügyintézési szabályok szerint.

Azért nyitottam ezt a weboldalt, hogy közzétegyem a kutatásom eredményeit, azoknak a kisembereknek a számára, akik ugyanezekkel a problémákkal küzdenek, ötleteket kapjanak arra vonatkozóan, hogy hol és mit kell keresni ahhoz, hogyha biztosak akarnak lenni abban, hogy valóban azt a nevet viselik-e, ami az anyakönyvben szerepel?

Sok kiadott anyakönyvi kivonattal bizonyítom, hogy egyetlen egyén részére kiadnak több, különböző tartalmú hitelesnek vélt iratot, de nem az anyakönyv valódi tartalma alapján.

A névnek nemcsak formai következménye van, hanem jogi hatása is, például az örökösi jogviszonnyal kapcsolatban is. Személyes ügyemben kikutattam, hogy édesapámat 1938-től 1994-ig hagyták ki a hagyatéki eljárásokból, hiszen a mindennapi neve szerint nem volt az anyja fia, sem rokona a közeli hozzátartozóinak.

Foglalkozom továbbá az 1920-as törvény alapján kiutalt földekkel, ami a TSZ-ek megszüntetésével zárult le. Ez utóbbi hatására alakultak ki a jelenlegi nagybirtokok, azok kijátszásával, akiket a földek illettek volna a Horthy rendszer földosztása óta, de valójában sohasem jutottak a birtokába, a bizonyos érdekcsoportok javára hozott törvények alapján.

A kárpótlási jegyek témája is felkerül az oldalamra, ami nem kis horderejű bírósági veszett üggyé fajult a 90-es években, ismét bizonyos gazdasági érdekcsoportok védelmében.

Nem az egyetlen vagyok, aki nem kaphat magyar TAJ számot, és ezzel mindenhonnan kizárják, a magyar állampolgársága ellenére. A téma nagyon aktuális azok részére, akik külföldről hazatelepülnek.

Amit az oldalamon találhattok:

egy kis szatíra, egy kis történelem, egy kis politikai vélemény, egy kis szórakozás, ebben a bizonytalan gazdasági és politikai helyzetben.

Kövessetek a Modern Magyarország Youtube csatornámon, a Modern Magyarország Facebook csoportban, melyeket folyamatosan töltök fel.

1, 10, 100, 1.000, 10.000, 100.000, 1.000.000 … a fontos a SZÁM!

 

 

Oldal: Magamról
MODERN MAGYARORSZÁG - © 2008 - 2025 - modernmagyarorszag.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat